A háztartási hulladék jelentős mennyiségben (kb. 30%) tartalmaz szerves anyagokat (ételmaradék, levágott fű, lomblevél stb.). A hulladéklerakóba kerülve ezek bomlásnak indulnak és a lebomlási folyamatok során különböző gázok (főként metán és széndioxid) is képződik belőlük. Szelektíven gyűjtve, majd megfelelően kezelve ezek a hulladékok komposzttá alakíthatók.

Miképp kezdjünk hozzá?

Fontos a megfelelő helyet kiválasztása komposztálóládánk számára.
Érdemes árnyékos helyre, természetes talajra telepíteni, és fontos hogy minden oldalról könnyen szellőzzön. Ideális a fából készült tároló

A komposztáláshoz nem elég egymásra szórni az egyes anyagokat, hanem folyamatosan gondozni kell. Ez nem idő- és energiaigényes feladatot jelent, hanem rendszerességet. Ha jól megszervezzük a munkafolyamatot, akkor mindenkinek csak egy kis feladattal lesz több dolga.

A komposzt kezelésének három lényeges mozzanata van. Az aprítás, a keverés és a nedvesen tartás.
A komposztálóba komposztálóba helyezett szerves anyagokat aprítsuk fel kis darabokra, mert így hamarabb alakulnak humusszá. Az alapanyagok között vannak olyan anyagok, amelyek könnyen rothadnak (ezek magas nitrogéntartalmú anyagok: konyhai hulladék, fűnyesedék, friss lomb, gyomok) és vannak olyanok, melyek nehezebben rothadnak (ezek magas széntartalmú anyagok: száraz lomb, szalma, fanyesedék, stb.). Ha rendszeresen keverjük ezeket, akkor felgyorsíthatjuk a nehezebben rothadó anyagok átalakulását. Ha a komposzt túl száraz, akkor megöntözzük, ha túl nedves, akkor megforgatjuk és száraz anyagot adunk hozzá. A komposzt nedvességtartalma akkor jó, ha olyan, mint a kinyomott szivacs.

Milyen anyagokat helyezhetünk a komposztálóba?

Konyhai hulladékok
-zöldség és gyümölcsmaradékok (krumplihéj, almacsutka, almahéj, sárgarépa maradékok, levelek, déligyümölcsök héja, uborka héja stb.)
-kávézacc, tea szűrőpapírral és filterrel együtt
-tojáshéj összetörve

Kerti hulladék
-avar
-fű
-vadvirágok
-faágak, nyesedékek őrölve, aprítva

Egyéb hulladékok

-háziállatok alomja csak növényevő háziállatok ürüléke és a természetes anyagú alom
-fahamu kis mennyiségben

Mit ne tegyünk a komposztálónkba?

Ételmaradékot, húst, állati fehérjét, csontot, tollat, állati szőrt, olajat, gyökérdarabokat (különösen tarackos gyomokat), macska és kutyaürüléket, követ, üveget, műanyagot, fémet, nyomtatott papírt, kartont, építési faanyagot, vegyszerrel kezelt faanyagot, hamut (kivéve fahamu), porzsákot, diófa levelét.

A komposzt típustól és módszertől függően 0,5-3 év alatt érik meg. Az érett komposzt barna színű, földszagú, könnyen morzsolódó. A keletkezett komposztot felhasználhatjuk az iskolakertben talajjavításhoz, balkonládába vagy virágcserépbe, növények átültetéséhez.